Módszertan
A módszertan című oldalon sok szakkifejezés található.
A szövegek megértéséhez ismerni kell a magyar nyelvtan szakszavait.
A könnyen érthető kommunikáció módszertana eltér a köznyelv nyelvtani szabályainak használatától.
A bejegyzésben a könnyen érthető kommunikáció sajátos módszertanáról olvashat.
Könnyen érthetően írhatunk vagy beszélhetünk vagy
készíthetünk filmet vagy készíthetünk honlapot.
Könnyen érthetően több szinten kommunikálhatunk.
Könnyen érthető kommunikáció fajtái
– írott információ
– videó információ
– hang információ
– online információ
Elsődleges és másodlagos könnyen érthető szövegek
A könnyen érthető szöveg készülhet elsődlegesen vagy másodlagosan.
Ez a honlap eredeti könnyen érthető szövegeket tartalmaz.
Az elsődleges az eredetileg könnyen érthető szöveg.
A másodlagos könnyen érthető szövegek eredeti szövegek fordításai.
Könnyen érthető kommunikáció helye a nyelven belüli kommunikációs szintek globális térképén
A táblázatban látjuk a könnyen érthető kommunikáció helyét.
A könnyen érthető kommunikáció a globális nyelven belüli kommunikációs szintek 2. szintjén jeleníti meg az adott nyelv komplexitását.
| 1. szint | 2. szint | 3. szint | 4. szint | 5. szint | |
| Nyelven belüli kommunikációs szintek magyarul | AAK elemei | könnyen érthető kommunikáció | egyszerű nyelv | köznyelv | szaknyelv |
| Nyelven belüli kommunikációs szintek németül |
unterstützte Kommunikation |
Leichte Sprache | Einfache Sprache | Standardsprache | Fachsprache |
| Nyelven belüli kommunikációs szintek angolul |
supported communication |
Easy to understand/read communication | Plain Language | Standard Language | Technical Language |
| Közös Európai Referenciaszint (KER) | A1-A2 | A2-B1 | B1-B2 | C1-C2 | |
| alkalmazható szintaktikai nyelvi szint | 1 | 2/1, 2/2, 2/3 | 2/1, 2/2, 2/3 | 2/1, 2/2, 2/3, 2/4 | 2/2, 2/3, 2/4 |
| Egyre érthetőbb tartalom egyre csökkenő komplexitással (jobbról balra haladva) |
|||||
Táblázat: Könnyen érthető kommunikáció a nyelven belüli szintek rendszerében (forrás: Hansen-Schirra & Maaß, 2020, 18; Farkasné Gönczi, 2020, 2021)
Könnyen érthető kommunikáció szintjének kiválasztási szempontjai
A szintek meghatározása kérdésekkel.
A kérdések a következők:
- KI – információt nyújtó személy kora, képessége, tapasztalatai
- KINEK – információt befogadó személy kora, képessége, tapasztalatai
- MIT – könnyen érthető kommunikáció témája
- HOGYAN – könnyen érthető kommunikáció kiválasztott szintje
- MIVEL – könnyen érthető kommunikáció kiválasztott eszközrendszere
A könnyen érthető kommunikáció szintjei az alkalmazott nyelvben mondattani (szintaktikai) szempontból
1. szint: a Könnyen érthető kommunikációt megelőző kommunikációs módszerek, eszközök
2. szint, 1. alszint: Egyszerű, minimális mondat
A mondatban használunk alanyt, állítmányt és hozzájuk kötött bővítményt.
Javasolt, hogy 8 szóból álljon a leghosszabb egyszerű mondat.
Az 1. alszinten tőmondatot is írhatunk.
A tőmondat csak alanyt, állítmányt tartalmaz.
2. szint, 2. alszint: Egyszerű bővített mondat
A mondat a kötött bővítmények mellett más bővítményeket tartalmaz.
Javasolt, hogy maximum 8 szóból álljon a leghosszabb mondat.
Az 1-es alszint mondatszerkezetét is alkalmazhatjuk.
2. szint, 3. alszint: Összetett mondat
Az összetett mondatok a szerves alárendelő vagy mellérendelő vagy szervetlen formában készülnek.
A mondatrészek javasoltan maximum 2 tagmondatból állnak.
Az alárendelő mondatokban az állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói, jelzői utalószavakat kerüljük.
Például a mutató névmást kerüljük.
A mutató névmások helyett valódi kötőszavakat használjunk.
Valódi kötőszó például a “hogy” szó.
A lineáris történetvezetésért a főmondat megelőzi a mellékmondatot.
A kapcsolatos mellérendelő mondatokban a vessző vagy kötőszó használatos.
A több szóból álló kötőszókapcsolatokat érdemes kerülni.
A mellérendelő mondat lehet ellentétes, választó, következtető és magyarázó.
A mellérendelő mondatokban is az 1elemű kötőszót használjuk.
Az 1-es alszint és a 2-es alszint mondatszerkezetét is alkalmazhatjuk.
2. szint, 4. alszint: Többszörösen összetett mondat
A mondat összefüggései nehezen értelmezhetők.
A többszörösen összetett mondat használatát kerüljük.
A többszörösen összetett mondat tagmondataiból csináljunk külön egyszerű mondatokat.
Ha mégis alkalmazni kell a mondatot, akkor
mellérendelő tagmondatokat használjunk.
A mellérendelő mondat biztosítja a lineáris történetvezetést.
A mutató névmásokat ezen a szinten alkalmazhatjuk.
Az 1-es alszint, a 2-es alszint és a 3-as alszint mondatszerkezetét is alkalmazhatjuk.
A nyelven belüli kommunikációs szintet támogató
témaorientáló képek célszerű alkalmazásának fokozatai
1. szint: Képsorozat
A képsorozat az alternatív kommunikációt használja.
Folyamatokat mutatnak be a képsorozatok.
2. szint Képsorok mondattámogatással
Egy képhez egy mondat tartozik.
A mondat pontosítja a kép értelmét.
A szintre példa a honlap konyha menüpontjában olvasható receptek.
3. szint: Mondatok képi támogatással
A szöveg részekhez egy kép tartozik.
A kép segít értelmezni a szövegrészt.
A szintre példák a honlap hírei.
4. szint Szövegegységek orientáló képpel
Egy szövegrészhez egy kép tartozik.
A kép segít meghatározni a szövegegység témáját.
A szintre példák a honlap hírei.
5. szint Szöveg témaorientáló képpel
Egy szöveghez egy kép tartozik.
A kép segít meghatározni a szöveg témáját.
A szintre példa a honlap szótára.
6. szint: Szöveg kép nélkül
Csak szöveg olvasható.
KÖNNYEN ÉRTHETŐ KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI
Tudjuk, kinek készül a könnyen érthető szöveg.
Tudjuk, milyen formában dolgozunk.
Egyszerűen és érthetően mutassuk be az információnkat.
A szöveg kidolgozásba vonjunk be értelmi fogyatékos embert.
KÖNNYEN ÉRTHETŐ KOMMUNIKÁCIÓ SZABÁLYAI
Tartalmi szabályok (nyelvi jelek alkalmazásának szabályai)
- Ésszerű, lényegretörő fogalmazás.
- Egyszerű mondatok.
- 1mondatban lehetőleg 1 információ szerepeljen.
- Építkező jellegű fogalmazás.
- Elsősorban cselekvő igealakok alkalmazása.
- Tagadás helyett pozitív mondatszerkezet alkalmazása, ha lehetséges.
- Bonyolult szavak kerülése.
- Mindig ugyanazokat a szavakat használjuk a szövegben.
- Kerüljük az idegen szavakat, a mozaik szavakat és a rövidítéseket.
Ha nem kerülhetőek el az idegen szavak vagy mozaik szavak, akkor
magyarázzuk meg. - A személynek fogalmazzuk meg a szöveget.
- Az azonos témák egy szövegrészben legyenek!
- Arab számokat használjunk.
- Kerüljük a római számokat.
Formai szabályok (nem nyelvi jelek alkalmazásának szabályai)
Betűhasználat szabályai:
– Könnyen olvasható betűtípus. Például: Ariel, Tahoma.
– A dőlt betűk használatának kerülése.
– A különleges szövegszerkesztés használatának kerülése.
Például árnyékolt vagy körvonalas betű.
– A betűméret 14-es, vagy ennél nagyobb legyen.
– Teljes szavak ne szerepeljenek nagybetűkkel.
– A szövegben egyféle betűtípus szerepeljen.
Szerkesztés szabályai:
– Letisztult, világos hátteret használjunk.
– A szöveg és a háttér jól elkülönüljön.
– Egy mondat egy sorba kerüljön.
– A névmásokat óvatosan használjuk.
– Kerüljük a központozást, a zárójeleket.
– Minden mondat új sorba kerüljön.
– Több sorba kerülő mondatot értelemszerűen vágjunk el.
– A szöveghez válasszunk egyértelmű címet.
– A szöveg elejére kerüljön a fontos információ.
– A fontos információt vastag betűvel írhatjuk.
– A szöveg bal oldalra szedett legyen.
– Ne legyen sok szöveg egy oldalon.
– A szöveg értelmezést segíthetjük fényképpel vagy képpel vagy szimbólummal.
Szabályok Advent időszakban
Felhasznált irodalom
Farkasné Gönczi Rita (2018). A könnyen érthető kommunikáció fogalma és szabályrendszere nemzetközi és hazai példák, illetve magyar tapasztalati szakértők javaslatai alapján. Gyógypedagógiai Szemle 46 (1).
Farkasné Gönczi Rita (2021). Könnyen érthető kommunikáció fogalma, nyelvi szintjei és alkalmazhatósága a látássérülés kontextusában. In Dimenzióváltások a látássérült személyek pedagógiája és rehabilitációja mátrixában. Nemzetközi konferencia a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szervezésében. (szerk. farkasné Gönczi), ELTE BGGYK, Budapest
Hansen-Schirra, S. / Maaß, C. (2020). “Easy Language, Plain Language, Easy Language Plus: Perspectives on Comprehensibility and Stigmatisation”. In Hansen-Schirra, S. / Maaß, C. (eds) Easy Language Research: Text and User Perspectives. Text and User Perspectives. Berlin, Frank & Timme (Easy – Plain – Accessible, 2), pp. 17-38.
További hasznos irodalmak a témában
Down Alapítvány: Hogyan készítsünk könnyen érthető segédanyagot? Irányelvek
A kiadvány itt letölthető. 
Farkasné Gönczi Rita (2014): Könnyen érthető kommunikáció. Adaptációs kézikönyv középiskolában dolgozó pedagógusok számára, FSZK
Farkasné Gönczi Rita (2013): Könnyen érthető kommunikáció nyelvi szintjei, Gyógypedagógiai Szemle
A cikk letölthető itt.
Farasné Gönczi Rita, Graf- Jaksa Éva (2009): Könnyen érthető kommunikáció, Fogyatákostudományi tudásbázis, ELTE BGGYK
A kiadvány letölthető itt.
Prémuim Honlapon Verdes Tamás cikkei az akadálymentes honlapról.